Wazz, ma majdnem belefojtottam magam a saját garázsomba
...
Elő kellett szednem a Coronát, hogy csinálhassak fotókat a Simon-Carnak. Na mármost, az autó orral kifelé áll a sátorgarázsban, hogy az orrához oda lehessen állni bikázni. Ergo a hátulja ott van a garázs hátsó "falánál", jó közel, mert különben nem fér be (4.40 a garázs hossza, 4.32 az autóé).
OK, odaállok elé a Camryvel, rárakom a bikakábeleket, beülök, letekerem az ablakot mert melegem van, indítok. Elsőre nem indul be, de ez normális, üres a karbi, fel kell pumpálja a naftát a tankból a (mechanikus) AC. Második kísérlet - semmi
... harmadik - semmi
... negyedik - semmi
... Mondom: mi van, nincs benzin? Az nem lehet... Ekkor jut eszembe, hogy én hülye, nem alkalmaztam a hidegindítási rutin eljárást (automata szivató), ami abból áll, hogy kétszer félig le kell nyomni indítózás előtt a gázt
... Na, megteszem, és újra indítózok. Láss csodát: röff
... De utána nagy dadogás, szaggatott járás, lévén a sok indítózás közben jó alaposan teleszívta magát szerencsétlen
... Alapjáraton eleinte le is akart állni, kénytelen voltam túráztatni. Egy ideig fel sem tűnt, hogy mintha kezdene köd lenni vagy mi
... A motor életben tartása lekötötte a figyelmemet... Csak mikor a szemem elkezdett könnyezni, és rámjött a köhögés, akkor fogtam fel, hogy vastag kék füst gomolyog a garázsban, abból a szúrós szagú "túl dús a keverék" fajtából, de annyira, hogy a motorháztetőt alig látom, és persze az utastér is megtelt már vele rendesen
... De ekkor már szó szerint alig kaptam levegőt, pár percen át inhaláltam a cuccot rendesen
... Nosza, ugrottam is ki, és menekültem a friss levegőre (kissé támolyogva, milyen meglepő) ........
Darwin-díjas dolog lett volna, annyi szent
