Nem mondtam, hogy idegesítő, csak így sose fogsz tudni dönteni.
Hogy mit választottál, azt nem tudhatom.
De mondok két példát az előző hsz-mat kifejtendő.
Még élénken emlékszem, hogy amikor az Avensist komolyabban elkezdtem keresni, akkor azért figyeltem a Carismákat is, meg a Primerákat is, sőt - kövezzetek meg - még Mondeokat is...
Ha volt egy-egy jónak tűnő példány, eljátszogattam a gondolattal, hogy ez az autó az enyém lenne, és nem volt jó érzés. Pontosabban jó volt, csak ott motoszkált, hogy jójó, de mi lesz az Avensisszel, mert egy olyan is kell. Még a Carismánál volt ez a legkevésbé, de ott is. Olyan érzés, mint amikor olyan barátnőd van, aki helyes, csinos, kedves, aranyos, szeret téged, minden oké, csak te nem szereted őt igazán.
Ez volt a szív döntése.
Amikor meg a kiskocsit kerestük, én már teljesen elhatároztam magam a Micra mellett, de hát kipróbáltuk, és két nagy hibája volt:
- nem tudtam benne kényelmes üléspozíciót találni, teljesen hátratolt állásban is még toltam volna rajta;
- a csomagtartójába ha beletettük a babakocsit, semmi más nem fért bele.
Úgyhogy bármennyire is megkedveltem a típust, felejtős volt. Ez volt a ráció döntése. Azzal együtt, hogy semmi bajom a Corsával, kifejezetten kedvelem.