Kicsit félreértesz: a kuruzsló szót nem arra használtam, aki valamely nem konvencionális gyógyítási vonulat tapasztalatait használja, hanem szimplán az, aki mindenféle hivatalos képesítés nélkül (vagy ép önmagát kinevezve) pénzt húz le a hívőktől
Vannak krónikus betegségek, amelyre teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, nem tudod megszüntetni az okokat. Írod a magasvérnyomást: ha valaki mindenhol érszűkületes, annak nem tudod kicserélni az érrendszerét, tehát magát az okot nem tudod megszüntetni, csak kezelni lehet. Meg is gebedhet akármelyik természetgyógyász, egy kialakult plakkot vagy lehámozol fizikailag érsebészeti úton (nyilván csak nagyerek esetében), vagy ott marad. Itteni hasonlattal élve az EGR szelepet lehet mókolni, de ha nem szeded le és nem vakarod ki kézzel a ganajt belőle, az bizony továbbra is ott lesz... persze számtalan más oka is lehet a hipertóniának (HT), de azt nem lehet mondani, hogy valaki HT-t gyógyít: bizonyos formáit bizonyos betegen lehet, a többit meg nem. Egy jó természetgyógyász/dietetikus kombóval lehet bizonyos betegeknél sikereket elérni, de nagy általánosságban nem.
Egyébként az, hogy nem gyógyítunk, csak kezelünk egy betegséget, nem jelenti azt, hogy pénzkidobás, vagy épp haszontalan a tevékenység, hiszen a beteg tünetmentessé válhat, ami neki a megoldás.(ld.: krónikus fejfájás, migrén) Ha lenne definitív terápia, biztos azt választanánk, de ha nincs, ez is jobb a semminél.
Ezt nagyrészt osztom, amit írsz, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy jó lenne nem engedni kialakulni betegségeket (véleményem szerint döntő részük megelőzhető), így aztán nem kellene széttárni a kezét az orvosnak, hogy próbálja megszokni kedves XY, és szedni a gyógyszert élete végéig. Ami nem kis pénz akár egyéni, de társadalmi szinten sem.
De érthető a dolog abból a szempontból, ami egy múltkori gondolatodhoz kapcsolódik, vagyis ha nagyrészt mindenki egészséges lenne, miből élne meg az egészségügy? Ezen gyorsan változtatnék (mert én meg mérnök és közgazdász vagyok): a lényeg, hogy az egészséges populációt díjaznám az egészségügy felé, így az nem lenne érdekelt a betegségek (kimondani is szörnyű) fenntartásában (pontrendszer és társai, tudod ezt). Hangsúlyozom: nem a szegény jóhiszemű egészségügyi dolgozóról beszélek, hanem magáról a rendszerről.
Hogy nem a levegőbe beszélek, itt egy családi példa:
A fogorvosok jól tudják, hogy pontosan mitől lesz lyukas a fog, hogyan lehetne megelőzni - konkrétan a cukor hatásmechanizmusára gondolok. A reklámokban mindenféle savasodás meg hasonlók mennek, formálják a köztudatot (gonosz baktériumok stb.), de a dolog lényege nem ez, hanem a cukor kalciumürítő hatása. Feleségem (akinek lánykorában ezt nem tudva sok csokit evett, állandóan fogat mosott, mégis rengeteg lyukas foga volt) később (már dietetikusként) elmondta a fogorvosának, hogy tudja, mi ez a mechanizmus, és a lényegét el is mondta neki; mi volt a válasz? Kb. ez: "Igen, így van ez, de milyen finom az a csoki!!"
Ez csak egy példa, egy körülmény, de folytatva ha már lyukas a fog, akkor be kell tömni, gyökérkezelni, pótolni, stb. , ám ha elmondanák, mi az igazság a témában, akkor meglenne az ember jó foga, nem menne fogorvoshoz, nem lenne pénz belőle, és ez szörnyű, hogy így működik
Vérnyomásra pedig másik példa:
Dédnagyszülök 90 évesek elmúltak, elmentek jópár éve orvoshoz, magas vérnyomás miatt. Az orvos valóban nagyon rendes volt, mondta, hogy megoldás nekik, ha naponta isznak kevés vörösbort és néha kis pálinkát, vagy másik megoldás, ha gyógyszert szednek. Dédnagypapa borozik (mértékkel), semmi gyógyszert nem szed (!) a mai napig. Dédnagymama gyógyszert kért (rá senki ne mondja, hogy alkoholizál), azóta már a gyógyszer gyógyszerére is gyógyszert kap, és bánja, hogy nem a férjéhez hasonlóan döntött. Tudom, nem egyformák az emberek, de ez sajnos nem egyedi eset a szűkebb környezetemben. Az, hogy náluk is kialakult, ez tény (az okát meg lehetne találni), most csak a kezelésről írtam a gondolatot.
