Starletke sikeresen megjárta Erdélyt
... 25 éves Toyotához méltóan, minden gond nélkül csinálta végig az összesen közel 1000 km-t a farkasordító hidegekben. Indult, fűtött, ment - ahogy kell. A fűtést külön kiemelném - brutál erős, ezek mellett a külső hőmérsékletek mellett is elég volt az első ventillátor-fokozat (a négyből), miután bemelegedett az utastér - de a bemelegítéshez sem kell több a kettesnél.
A motorocskának szemlátomást jót tesz, hogy immár rendszeresen dolgozik és országúton is megy - a menetteljesítmények ugyanis jól érzékelhetően, és mérhetően javultak: korábban 21.4-et mértem 60-ról 100-ra négyesben, ma már 19.0-át (több mérésből átlagolva)
... 80-ról 120-ra pedig 22.5-öt, ami más alapmotoros kisautókkal összevetve nagyon jó, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a 120 már nincs messze a végsebességtől (140).
A fogyasztás a szokásosan alakult, megnézhető a spritmonitoron (lásd az aláírásomat). Az nem vitás, hogy a méretéhez képest ez nem egy gazdaságos autó. Na persze 78-ban azért még annak számított volna, és ezt így kell nézni.
Kis részlet-pozitívum: igazából csak most esett le, hogy az ülés valódi oldschool epedás, rugós
... Nem semmi, mint egy W123-as Merciben
