És az gond? Mármint úgy értem ha megfelelően megválasztott olaj van a motorban, akkor az a megadott hőfok tartományban tudja amit tudnia kell, nem?
Én sem értem ezt az olajhőmérséklet fétist.
Az olaj hideg oldali viszkozitásának helyes megválasztásával a motor indítása utáni másodpercek (!!) vegyes súrlódási periódusát lehet csökkenteni. Ez az a periódus, amikor a súrlódó felületek között van ugyan maradék és új belépő olaj, de annak nyomása, térfogatárama nem elegendő a foladéksurlódás kialakulásához. A motor élettartama során leginkább ekkor kopnak a súrlódó alkatrészek.
Az első pár másodperc után így is, úgy is kialakul a megfelelő tömegáram, amivel az összes helyen kialakul a szükséges olajfilm és a szóróolajzás, legkésőbb a turbós motorok turbójánál. Ekkor gyakorlatilag még mindig az indításkori olajhőmérséklettel dolgozik az olaj, de már ellátja kenési feladatát. Alacsony terhelés mellett ezután már lehet közlekedni, nem növeljük nagyobb mértékben a motor kopását, mint ha alacsony fordulat (alapjáraton) melegítenénk tovább álló helyzetben.
Az teljesen más kérdés, hogy ezután addig nem terheljük a motort (erőteljesebb gyorsítás, magas fordulatszám), amíg az olaj nem melegedett fel rendesen "üzemi" hőmérsékletre. Ezt az időpontot olajhőmérő hiányában a vízhőfokmérő állásából lehet becsülni. Ilyen hidegben a vízhőfok optimális szintre emelkedése után még jó 5-10 perc, míg az olaj is eléri azt a hőmérsékletet, ahol a legnagyobb teljesítményt nyújtja.
Ha valaki évente 2 vagy annál többször cserél olajat, akkor van értelme váltogatni és télen kisebb hideg oldali viszkozitású olajat a motorba tölteni, ezzel a hidegindításokkor fellépő vegyes súrlódást minimalizálva. Évi egy olajcsere mellett marad az egész évre megfelelő 5W-30...
Lehet ezt ennél is jobban misztifikálni, csak gyakorlati szempontból nem érdemes. Szerintem.
Üdv:
BF
