nehogy azt hidd. vannak napok mikor semmi nem sikerül, a szerszám kiesik a kezedből, stb.
pl volt egy nap a múltkor apóssal csináltuk a fűtést, a rézcsöveket raktam fel a falra egész nap. a rohadt zuhanykabin üvegje eltört a kezemben, apósra rászakadt egy csomó vakolat mikor törtük át a födémet.
én ott állok véres kézzel ő meg totál porosan aznapra azonnal lefújtam mindent. én ráérek, az én házam az én beosztásom.
viszont megcsináltuk ketten és sztem olyan 3-500ezret spóroltunk meg. 200 m radiátor csövet raktunk fel.
na azért ilyen ember se sok van, aki ezt bevállalja, hidd el, tapasztalatból mondom. riszpekt. a magam részéről annyit tudok csak mondani, hogy ha majd visszagondolsz, akkor elégedett leszel. pláne, hogy vannak szakik a családban, akik segítenek.
mi a családdal 1991-ben újítottunk fel először lakást. aztán onnan kezdve kábé kétévente jött egy újabb vagy tizenöt éven át. én vezényeltem le anyámék társasházának a komplett külső felújítását 2002 környékén, a dimenziókról annyit, hogy a hátsó tűzfal 60 (hatvan) méter hosszú és több, mint 30 tonna vakolatot fújtak fel a falakra.
egy kicsi lakást magamnak újítottam fel 2001-ben, én is ott álltam a kőműves mögött és adtam a kezébe a fanglit meg kevertem a betont. jó is lett, márványból csináltuk a fürdőszobaburkolatot úgy, hogy nincs fuga
de ezt nem tudja ám mindenki megcsinálni!
aztán jöttek a gyerekek és nem csináltuk tovább, mert tudtuk hogy mivel jár. volt két lakásunk is, új építésű. aztán meggondoltuk magunkat, sose veszek több ilyet...
most épp ott tartunk, hogy fizetünk a felújításért
