Szerződéskötésre, aláírásra az jogosult akinek azt a bank elismeri. Amennyiben nem ismerte volna el, akkor az ügyfél nem kapott volna pénzt. (Ez már amúgy is bűncselekmény kategória lenne.)
Agyarka, ez konkrétan JOGILAG nem így van.
Olyan ember, cég, fél nem írhat alá, akinek erre nincs felhatalmazása a hitelezőtől. Ez az alapkiindulás. Az, hogy a bankok ennek ellenére mégis belementek ebbe, hiszen, nem fog a bank minden autókereskedésbe hiteltanácsadót kiküldeni, az nem az ügyfél hibája, ellenebn, ezzel gyakorlatilag semmis a szerződés. Több tucat ilyen ítéletet mondott már ki a bíróság az utóbbi 2 évben.
Én nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy hitelt vegyek fel, azaz a saját igényeimen felül még egy bankot is eltartsak, ezért nem tudom milyen egy hitelszerződésben a bank, és az ügyfél oldala.
Neeem, ezt nagyon rosszul látod.
Te szerencsés helyzetben vagy, ha nem kell hitelt felvenned, mert elég "gazdag", de legalább tehetős vagy! Nagyon nagy különbség ám ez!
Szerződést általában minden példányon minden fél aláír, gyakorlatilag a saját példányról a saját aláírás elvétve lemarad, ennek azonban a több pld. miatt gyakorlatilag nincs jelentősége. Az ingatlan adásvételi szerződéseknél a szokás az, hogy minden félnek a szerződés minden lapját ellenjegyezni kell. Ez nyilván a későbbi támadhatóság kivédésére van így (én egyébként éppen ezért szinte minden szerződésemet így kötöm), arról azonban nincs információm, hogy ez milyen szerződésfajtáknál kötelező, azaz milyen szerződések érvénytelenek ennek hiányában.
Szerintem ha vki-nél érvénytelen szerződés alapján van pénz, akkor az nem azt jelenti, hogy csak a tartozást kell visszafizetni. Akinek tartozása van, és nincs érvényes szerződése rá, arra ellenkező rendelkezés hiányában a mindenkori késedelmi kamat vonatkozik, ami a jegybanki alapkamat 2x.
A kiemelt helyes megállapítás...elvileg. Gyakorlatilag az ügyfél alászignóz minden oldalt, az aláírás helyén ki is írja a nevét, de én az autóhiteles szerződésem 1 lapos (két oldalas), mindkét oldalán aláírni kellett, nem szignózni. Az én aláírásomon kívül pusztán a kereskedés bélygzője és aláírása szerepel, a banké semmilyen formában nem. Innentől kezdve a jogállás az, hogy a kereskedő - akinek nincs aláírási joga a bank helyett - aláírásával hitelezte be nekem a bank az autó vételárának 90%-át. Ettől még a szerződés semmisnek tekinthető, hiszen nem közöttem, és a bank között (mint aláírók) jött létre, hanem a kereskedő és közöttem. A kereskedő, pedig nem helyezhet ki hitelt, mert egyrészt nem profilja, másrészt, amint írtam is, nincs erre engedélye.
Az MNB közzétett egy több oldalas pdf listát, amin szerepelnek azok a cégek, pénzintézetek, akik közvetíthetnek hitelt az ügyfelek felé. Ezen a listán az a kereskedő, akinél az autómat vettem nincs rajta. Pont.
És pontosan emiatt nem követelhet vissza a bank rajtam a hitelként nyújtott összegnél többet, csak pontosan, Forintra ugyanannyit. Az már csak az én (=ügyfél) "együttműködő jóindulatom", hogy hajlandó vagyok - egyébként köszönöm a javítást, igazad van, nem jegybanki alapkamat, hanem - a 2x jegybanki alapkamatot is megfizetni rá a tőketartozáson felül. Csak az a bibi, hogy jelenleg már 1,5x szorzónál tartok (természetesen, amíg fizettem, addig megszakítás nélkül, csoportos díjbeszedési megbízást adtam a banknak, mert, ugye a jogos tartozásunk megfizetése az első!). Tehát, ez és az elvileg visszafizetendő összeg (tőke + 2x jbanki alapkamat összege) különbsége elvileg visszajár az ügyfélnek, azaz, nekem.
Most, a napokban ismert a jogszabály - tervezet - tartalma, miszerint az árfolyamrés által okozott kár is visszajár, valamint, az egyoldalú kamatváltoztatás (szerződésszegés!) okozta anyagi kárt is, úgy tűnik, meg kell a banknak térítenie az ügyfelek részére. Aztán, hogy mi lesz a vége, az majd elválik, a jelen helyzet EZ.
-------------
Egyébként, teljesen értetlenül állok a bankok kapzsisága előtt: Adott egy ország (Mo.), ahol az alacsony bérek miatt az emberek nagy részének szüksége van időről időre bizonyos fajta hitel(ek)re. Mondjuk, a legszükségesebb sajnos a lakáshitel. Tételezzük fel, hogy autót, TV-t stb. nem hitelre akarunk vásárolni, ami azért elég ésszerű lenne...
Ha én elégedett vagyok egy pénzügyi termékkel, mert tudom, hogy az részleteiben is kiszámítható számomra - legalábbis, amíg munkám van, addig képes leszek évtizedekig is fizetni - és ennél az említett 15x szorzónál nem jelent számomra magasabb költséget, akkor valószínűleg hajlandó leszek egy legközelebbi alkalommal is felvenni azt és fizetni, pénzt "tömni" a banknak. Ezzel biztos nem csak én vagyok így...
(bárkinél hozhat az élet olyan változást, kényszert, amikor felveszi azt a qrva hitelt) A kecske is jól lakhatna, és a káposzta is megmaradhatna...
Jelen helyzetben, azonban, azt mondom, ha egyszer sikerül kiszállnom a 2 hitelemből, valszeg SOHA nem fogok újra felvenni. Autóra biztos, hogy nem.
Ezzel sem hiszem, hogy egyedül vagyok... És EZ valóban rossz a banknak, csak éppen nem ma csapódik le nála, hanem néhány év múlva, illetve, addig is, hiszen, áruhitelt sem veszek föl (pedig a 0%-os áruhitelekkel semmi gond nincs, de csakazértsem!).
