!Teljesen OFF

[lasi]

Ha nincs megtakarítása az embernek, akkor valóban drágább a számlapénz. Egyébként gondolom, az infláció, kamat, befőttesüveg témakört ismered.  

Általánosságban mivel drágább a kp a számlapénznél? Pl. elő kell állítani, tárolni, szállítani, pótolni. Drágább vele az ügyintézés, drágább a pénzváltás, a ki- és befizetés, egyáltalán, drágábban használható, mint a számlapénz. Ezen túl:

ebben is sok igazság van
de ameddig tudom nélkülözni ,addig kerülöm a kártyákat...... max jeget kaparok a kocsi szélvédöjéröl vele

[Palaczk]

Én egy ideje, amit csak lehet, kártyával fizetek... Főleg külföldön - és ez óriási könnyebbség, mert rettenetesen utáltam a vacakolást a pénzváltással, árfolyam-számítgatással stb 

Az persze tény, hogy külföldön nagyobbat szívhatsz, ha nincs nálad cash, csak egy kártyád van, és azzal valamiért nem tudsz fizetni. De erre azért elég kicsi az esély - még ha nálam most be is jött.

[music]

Más. Mekkora hányadtól számít egy fizetés "teljes értékűnek"? Értsd: beleszámít a nyugdíjba, tb-biztosítást fedezi, jár utána Gyed, Tgyás, stb.

[Satriani]

...Mekkora hányadtól...

Mi minek a hányada?

A biztosítotti jogviszonyt nem a bér (vállalkozói kivét) nagysága eredezteti, hanem az, hogy a zember után fizessék be rendben a járulékokat. Ha arra gondolsz, hogy mondjuk 4 órára bejelentett emberke kap-e valaha nyugdíjat, kaphat-e táppénzt, gyest, kutyafülét: ha fizetik utána a járulékot, akkor igen. Ugyanez vonatkozik főállású egyéni vállalkozóra: ha fizeti maga után a járulékot, és megbetegszik, akkor természetesen jár neki táppénz, egészségügyi ellátás, ilyesmi. Ha jól tudom, zenész vagy; ha esetleg ekhóznál, arra figyelj, hogy az ugyan kiváltja a járulékfizetési kötelezettséget meg az szja előleget, de ha leesel lábról, táppénz az ekhós jogviszony után nyema.

[bepi81]

...Mekkora hányadtól...

Mi minek a hányada?

A biztosítotti jogviszonyt nem a bér (vállalkozói kivét) nagysága eredezteti, hanem az, hogy a zember után fizessék be rendben a járulékokat. Ha arra gondolsz, hogy mondjuk 4 órára bejelentett emberke kap-e valaha nyugdíjat, kaphat-e táppénzt, gyest, kutyafülét: ha fizetik utána a járulékot, akkor igen. Ugyanez vonatkozik főállású egyéni vállalkozóra: ha fizeti maga után a járulékot, és megbetegszik, akkor természetesen jár neki táppénz, egészségügyi ellátás, ilyesmi. Ha jól tudom, zenész vagy; ha esetleg ekhóznál, arra figyelj, hogy az ugyan kiváltja a járulékfizetési kötelezettséget meg az szja előleget, de ha leesel lábról, táppénz az ekhós jogviszony után nyema.

Nem egészen. Nem a befizetett járulék képezi a jogosultság alapját, hanem a bejelentett bruttó jövedelem! Az, hogy a járulék be van-e fizetve, vagy sem, már a munkáltató és a NAV (exAPEH) ügye, ahhoz a munkavállalónak semmi köze, és azért sem érheti semmilyen negatív diszkrimináció, mert nincs befizetve utána a járulék. Lényeg, hogy be legyen jelentve!

[murray]

Más. Mekkora hányadtól számít egy fizetés "teljes értékűnek"?

ühüm. onnan h min. nettó 200. 

[Satriani]

Nem egészen. Nem a befizetett járulék képezi a jogosultság alapját, hanem a bejelentett bruttó jövedelem!

Viszont a bejelentett munkavállaló után a járulék nem fizetéséből származó adótartozást behajtják, a kettő össze van drótozva, így ugyanarról beszélünk.

(Egyébként ha már itt tartunk: egyrészt a biztosítotti jogviszony abban az esetben, ha a magánszemély bérrel rendelkezik, nem a bruttó jövedelem, hanem a munkaviszony bejelentéséhez köthető. Másrészt a jövedelem fogalmát az szja definiálja, és ellentétben a köznyelvvel, az nem ismeri a bruttó jövedelem fogalmát. Harmadrészt nem csak az biztosított, aki munkaviszonyban áll; a szerzetes, képviselő, főállású egyéni vállalkozó sem áll munkaviszonyban, mégis biztosított. Negyedrészt ne kötözködj.   )

[music]

Ha arra gondolsz, hogy mondjuk 4 órára bejelentett emberke kap-e valaha nyugdíjat, kaphat-e táppénzt, gyest, kutyafülét: ha fizetik utána a járulékot, akkor igen.

Arra.

[Satriani]

Akkor jól értettem.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
5. § (1) E törvény alapján biztosított
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
stb.

Magyarul függetlenül a bér nagyságától, a munkaidőtől biztosított leszel, ha bejelentenek, ezzel együtt járulékot fizetnek utánad. A biztosítotti jogviszonyod a munkaviszony ideje alatt végig meglesz, kivéve, ha fizetés nélküli szabira mész, esetleg lecsuknak, ilyesmi.

[bepi81]

Nem egészen. Nem a befizetett járulék képezi a jogosultság alapját, hanem a bejelentett bruttó jövedelem!

Viszont a bejelentett munkavállaló után a járulék nem fizetéséből származó adótartozást behajtják, a kettő össze van drótozva, így ugyanarról beszélünk.

Igen, ez így van, de ezt Nem a munkavállalón, hanem a munkáltatón hajtják be. A munkavállalónak egyáltalán nem kell/lehet tudnia, hogy a munkáltatója befizette-e utána a járulékokat, vagy sem, ezt az infót a NAV ügyfélszolgálata ki sem adja, mondván, ez az ügy csak rá (a NAV-ra) és a munkáltatóra tartozik. Annyit elárul, hogy az emberke az adott cégnél be van-e jelentve, vagy sem, de többet nem.  Ezt személyesen kérdeztem meg kb 2-2,5 hónapja a NAV-nál.

(Egyébként ha már itt tartunk: egyrészt a biztosítotti jogviszony abban az esetben, ha a magánszemély bérrel rendelkezik, nem a bruttó jövedelem, hanem a munkaviszony bejelentéséhez köthető. Másrészt a jövedelem fogalmát az szja definiálja, és ellentétben a köznyelvvel, az nem ismeri a bruttó jövedelem fogalmát. Harmadrészt nem csak az biztosított, aki munkaviszonyban áll; a szerzetes, képviselő, főállású egyéni vállalkozó sem áll munkaviszonyban, mégis biztosított. Negyedrészt ne kötözködj.   )

Viszont, amiről én beszélek, az az, hogy a járulék fizetés alapjául a bejelentett bruttó bér szolgál. Ez, viszont nem jelenti azt, hogy annak a járuléknak be is kell lennie fizetve, csak azt, hogy a munkavállalónak bejelentve kell, hogy legyen. 
Bár, úgy gondolom, hogy most már jómagam elkanyarodtam az eredeti témától.... 

[bepi81]

Magyarul függetlenül a bér nagyságától, a munkaidőtől biztosított leszel, ha bejelentenek, ezzel együtt járulékot fizetnek utánad. A biztosítotti jogviszonyod a munkaviszony ideje alatt végig meglesz...

Törvény szerint, aki be van jelentve, mint foglalkoztatott, azután a munkaadó fizeti is a járulékot. De, ez koránt sem így van minden esetben, sajnos. Az embert bejelentik (jobb esetben, rosszabb esetben csak azt mondják, hogy be van jelentve), de nem fizetik utána a járulékot (csalnak). Ilyen esetben a munkavállaló van védve szinte minden esetben azzal, hogy jogosult a különböző alapellátások igénybevételére térítésmentesen.

Amúgy szándékosan idézted be azt a törvényt? Mert abban elég speckós munkakörök voltak, nem ez vonatkozik egy sima mezei állásra...

[Satriani]

...Ez, viszont nem jelenti azt, hogy annak a járuléknak be is kell lennie fizetve, csak azt, hogy a munkavállalónak bejelentve kell, hogy legyen.

Ne idegesíts már. Mi az, hogy nem kell befizetni a járulékot? 1. Be kell fizetni. 2. Ha nem fizetik be, behajtják. 3. Ha nem tudják behajtani, felszámoltatják a céget a 3.14csába, aztán volt-nincs munkahely.

Tehát: ha bejelentenek, akkor járulékot is fognak fizetni, különben bezár a bazár. Ahogy írtam, ez össze van drótozva. Nehogy már egy ideig-óráig sunyiban fenntartható, jogkerülő állapotból induljunk ki.  

Másrészt, Tbj. 2§
(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.

Nézd még hozzá a 18. és 50. §-t. Nem lehet külön kezelni a biztosított és a foglalkoztató terheit. Ne abból indulj ki, hogy mi van, ha a munkáltató nem fizet járulékot, mert az egy jogszerűtlen, nem fenntartható állapot.

Amúgy szándékosan idézted be azt a törvényt? Mert abban elég speckós munkakörök voltak, nem ez vonatkozik egy sima mezei állásra...

Nem szándékosan idéztem be, tiszta véletlenül ez volt vágólapon. Milyen jó, hogy nem egy pajzán versikét szúrtam be tiszta véletlenül, most aztán végképp összezavarnálak vele.  

Azért olvasd el különös figyelemmel a félkövérrel, aláhúzással - véletlenül - kiemelt részt. Abban semmi "speckós" nincs. Ha nem ez vonatkozik egy "sima mezei" állásra, akkor mondd má' meg, hogy mi. 

[bepi81]

...Ez, viszont nem jelenti azt, hogy annak a járuléknak be is kell lennie fizetve, csak azt, hogy a munkavállalónak bejelentve kell, hogy legyen.

Ne idegesíts már. Mi az, hogy nem kell befizetni a járulékot? 1. Be kell fizetni. 2. Ha nem fizetik be, behajtják. 3. Ha nem tudják behajtani, felszámoltatják a céget a 3.14csába, aztán volt-nincs munkahely.

Tehát: ha bejelentenek, akkor járulékot is fognak fizetni, különben bezár a bazár. Ahogy írtam, ez össze van drótozva. Nehogy már egy ideig-óráig sunyiban fenntartható, jogkerülő állapotból induljunk ki.  

Másrészt, Tbj. 2§
(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.

Nézd még hozzá a 18. és 50. §-t. Nem lehet külön kezelni a biztosított és a foglalkoztató terheit. Ne abból indulj ki, hogy mi van, ha a munkáltató nem fizet járulékot, mert az egy jogszerűtlen, nem fenntartható állapot.

Amúgy szándékosan idézted be azt a törvényt? Mert abban elég speckós munkakörök voltak, nem ez vonatkozik egy sima mezei állásra...

Nem szándékosan idéztem be, tiszta véletlenül ez volt vágólapon. Milyen jó, hogy nem egy pajzán versikét szúrtam be tiszta véletlenül, most aztán végképp összezavarnálak vele.  

Azért olvasd el különös figyelemmel a félkövérrel, aláhúzással - véletlenül - kiemelt részt. Abban semmi "speckós" nincs. Ha nem ez vonatkozik egy "sima mezei" állásra, akkor mondd má' meg, hogy mi. 

Nem idegesítelek, legalábbis nem akarlak...  Viszont sajnos a feleségem révén saját tapasztalat az, amit írok. Én, személyesen jártam ennek utána a NAV-nál, ahonnan betűről betűre megmutatták nekem - egyébként rendkívül segítőkészen - a vonatkozó jogszabályt. 
Amit Te írsz, az úgy jó, ahogy van, DE! Igen, létezik olyan cég/eset (konkrétan a mienk), ahol az egyén be van jelentve, de járulék bizonyítottan nincs fizetve utána. Persze, azt nem említettem, hogy a cégnek ebből ügye is van a NAV felé, persze, a több kérelmet írt már a NAV felé a cég, hogy késik a járulékfizetéssel, vár innen-onnan (külföldről) bevételt, amit, ha megkap azonnal rendezi a tartozását, de konkrétan 2010 áprilisa óta egy fillér járulékot nem fizetett a cég be az alkalmazottjai után és működik a mai napig! Tehát, értem, és felfogtam, amit törvény előír, csak ez a valóságban nem mindig van így. Jelen esetben emberünk be van jelentve, de a cég a járulékokat Nem Fizette Be utánuk (még egyszer mondom, lesz emiatt bírság, de jelenleg több, mint egy éve nincs járulék fizetve...). 

[TSityu]

Hombre   ... Már tényleg sajnálom, hogy nem csináltam printscreent   ... Le volt tiltva, mert akkor még nem volt rajta annyi pénz, amennyit le akartak volna szedni. Aztán pár nappal később megjött a fizum - levonták a tartozást - feloldották a letiltást. Clear   ?

Ezt értem, csak azt nem, hogyha a kártyádon van 10 egység és tartozol 2 egységgel, akkor a maradék 8 egységet mért tiltják le. Azt hittem neked volt 2 egységed, amit levontak így nem maradt.  

[Palaczk]

Ezt értem, csak azt nem, hogyha a kártyádon van 10 egység és tartozol 2 egységgel, akkor a maradék 8 egységet mért tiltják le. Azt hittem neked volt 2 egységed, amit levontak így nem maradt.  

Nem volt annyi a kártyámon, amennyit le akartak vonni  ... Viszont a maradékot békén hagyták - tehát egyben vonták le az egész tartozást, miután érkezett rá még pénz.