Őszintén szólva nem szeretek igazságosságról meg hazugságról vitatkozni amikor államformáról van szó. A fő lényege az államnak az amit annó Egyiptom kapcsán illusztráltak egy társadalmi piramissal. Alul a rabszolgák tömege akik sokan vannak felettük a dolgozók akik kevesebben és így tovább amíg el nem jutsz a csúcsra ahol már csak a fáraó áll. Az igasság az hogy ennek lényege nem változott csak a szereplőket ma már nem úgy hívják mint régen. A többi az igasságosságról meg egyenlőségről csak púder.
Na, ezért nem szerettem a történelmet, mint iskolai tantárgyat, mert ennek a piramisos képnek nem sok köze van a valósághoz. Kezdve azzal, hogy korántsem a rabszolgák voltak legtöbben, hanem a dolgozók...
Az a baj sok mai tudós történelem-szemléletével, hogy mai észjárással akarja megérteni egy többezer éve letűnt rendszer működését. Az pedig nem megy.
Csak annyiból érdekelne hogy mit oktatnak órán hogy értsem hogy tudják áthidalni azt a logikai bukfencet ami a Kommunista közvagyontól a Kapitalista magánvagyonig húzódik.
A kommunizmus nem az ősközösség, ott is volt/van magánvagyon, innentől fogva meg részletkérdés, hogy hol húzod meg a határt az állami és magán között.
Na várjál várjál. Úgy érted hogy a tolmács magyarra fordított és abba javított bele? Mert ha igen...
Nem, nem, a konferencia nyelve az angol volt, és a tolmács kínairól fordított angolra (és vissza), a miniszterhelyettes pedig ilyen szinten beszélt angolul.