Te döntöd el, hogy raksz-e fóliát (mindegy, hogy párazáróról van-e szó, vagy az elsőként említett "hőtükörről"), vagy nem, de, ha elfogdsz egy tapasztalatból táplálkozó véleményt, akkor sürgősen elfelejted.
Ugyanabba a súlyos hibába esnél, mint esett tesóm is. Rakott 15cm üveggyapot paplant, és alá egy fóliát. Ezzel semmi mást nem ért el, csak az épület (lakótér) páratartalma gyakorlatilag 80% fölé kúszott, penészedett a fal, folyamatosan vizesek voltak az ablakok.
MIÉRT?
Azért, mert gyakorlatilag tönkretette az épület természetes páraelvezetését csak azért, hogy a fűtésen spóroljon. Aztán azt csinálta, hogy a jó drágán vett fóliát felszabdalta (bicskával belevágott kb méter hosszú lyukakat), hátha jobban fog száradni (ugyanis, az üveggyapot alatt és a fólia alatt is, a födémszerkezeten összefüggő tócsában állta lecsapódott víz). A megoldás az lett, amit javasoltam neki az elején is, hogy a fóliát egy az egyben föl kellett szedni. Most a 15cm gyapottal jól működik a párolgás, nincs lecsapódás, visszaállt az egyensúly.
Ha a födémet akarod szigetelni, semmi más dolgod nincs, csak egy gyapotpaplant teríteni teljes szélességben és pont. Nagy hiba elzérni a pára útját...
A tapasztalatod valós, és igaz, de a következtetésed hibás. Miért ?
1. Nézzük a párát. Hol csapódik le? A leghidegebb felületen.
2. Öcséd a hideg fűtetlen padláson a tetőfelületet szigetelte le, ahelyett hogy a fűtött és fűtetlen tér határán szigetelt volna első sorban.
3. A párát azért zárják ki a szigetelésből, mert ha a szigetelésen belül csapódik ki, akkor olyan mint a szivacs, tele lesz vízzel, és innentől olyan hővezető lesz, hogy csak na és még a fa szerkezetet is roncsolja (rothadás, gomba).
Gondolj bele! van egy 20 °C fokos lakás belül és van egy fűtetlen padlás fent. Télen mit ér amikor a padláson "csak" 0 - -5 °C van kint meg -10 °C. A párazáró fólia felülete igen csak hideg lehet, de ha ugyanez a fólia a födémre van terítve, és közvetlen felette van a hőszigetelés, akkor a fólia felülete csak kevéssel hidegebb mint a belső tér. Ebben az esetben a pára olyan helyet keres ahol könnyebben lecsapódhat. Általában ablakok felülete hőhidas sarkok, koszorúk, áthidalók.
Igazad van akkor amikor azt mondod hogy a pára útját nem szabad elzárni. De ne Ő döntse már el hova megy.
A régi, vagy szigeteletlen hagyományos szerkezeteknél valóban a szerkezeten keresztül diffundált a pára. Kérdés hogy a nagy hidegben mi történt? A páradiffúziós ellenállás ugyanúgy számítható, mint a hőszigetelés, és a kettő elválaszthatatlan egymástól.
Egy rossz szerkezetben ha a harmatpont nagyon belül van akkor a belső felülete a falnak nagyon hideg lesz ( süt a fal). A harmatpontnál csapódik ki a pára, ez pedig akkor jó minél kijebb van a szerkezetben, illetve a pára mennyire tudja elhagyni a szerkezetet.
Tehát az a kérdés hogy amikor az Öcséd
felvagdosta a fóliát, akkor a pára át tudott e menni a szigetelésen, és felül kiszellőzött, vagy a gyapot gyorsan magába szívta, és ott részben megfagyott és csak a melegebb időkben tudott kiszáradni.
Tehát az öncélú szigetelés elkészítése sokszor nagyobb hiba, mint ha úgy hagyták volna.
A pára pedig gyilkos dolog. Sokan elfelejtik hogy annak idején nagymamáink minden nap, minden helyiséget alaposan kiszellőztettek. Nem a szobába teregettek és mostak. Azóta rengeteg páratermelő berendezésünk van, és tökéletesen szigetelő ablakaink, és paplanba bugyolált házaink. Viszont megfeledkeztünk a szellőztetés fontosságáról, és gyakoriságáról.
Nem egy helyre hívtak ki megnézni a házat szigetelés után, hogy penészedik itt és ott és most mit csináljanak. (Most nem térnék ki a rossz kivitelezésre) A szakvélemény csak annyi volt, hogy naponta szellőztessenek. Persze lehet ezt segíteni szobánkénti légbevezetőkkel, ventilátorokkal stb...
