ti sorházban laktok? mi a gond, szomszédok?
Alapvetően azt gondolom, hogy a nagyon séles életkori és társadalmi rétegből adódó különbözőségek jelentik nálunk a problémát.
Amiben lakunk, az társasházi házrész egy kb 100 éves épületegyüttesben (a mi házrészünk a legnagyobb, 72m
2 hasznos alapterülettel).
A 6 lakásból 2-ben nyugdíjasok laknak, egyben egy piacos cigó (annyi esze van, mint egy marék lepkének, de legalább 99%-ban csendben van), egyben albérlő félcigó család (velük nincs baj, dolgoznak rendesen, nevelik a gyerekeiket), egy lakásban, pedig egy velem egykorú srác lakik elvileg, de ő már 2 éve a pszichiátrián van, nem sok vizet zavar.
Ennyi infóból, gondolom, lejött, hogy anyagilag a "társasházi" költségek gyakorlatilag 0%-át dobjuk össze. Mindenki a saját részével "foglalkozik", már, aki tud. Aki nem képes rá (anyagilag), azé pusztul. A közös tulajdonrészek is (pl. kapubejáró beton felület: kb 30m
2, de feltörni, újrabetonozni egy család kontójára nem kevés költség és munka, viszont, összedobni lóvét senki nem akar/tud. Mi tudnánk, de hülyék lennénk mindenkinek megcsinálgatni a szarját).
Tudna ez a dolog jól is működni, ha kb azonos társadalmi szinten mozgó családok laknák, azonos igénnyel, kb azonos anyagi helyzetben lévők és akkor szépítenénk a környezetünket, de így nem lehet. Az egyetlen jó dolog benne, hogy gyakorlatilag 5 perc sétára vagyunk a központtól, bőlcsődétől, óvoda egy saroknyira van, bevásárló központ szintén.
Az egész ingatlan értéke lehetne kb a duplája is, ha hajlandóak lennének a lakosok pénzt szánni alapvető dolgokra az udvaron.
Nem egydülálló probléma ez, hiszen, egy lépcsőházban, ahol van 15 lakás, mindig van 1-2 ember, aki vmiért nem fizet közös költséget. Nos, ha szigetelni kellene a tömböt, vagy fűtéskorszerűsítést akarnak, ez szintén gond, és valszeg a többi lakó fizeti meg helyettük, ők meg röhögnek a markukba...
Nagyjából 10 éves terv a költözés...