Még mindig sokan foglalkoznak ama bizonyos balesettel, illetve ennek kapcsán az öregek vezetésével. Az biztos, hogy úgy hülyeség lenne szabályozni a kérdést, hogy egységesen korhoz kötni, mert nem vagyunk egyformák. Ami a dolog nehézsége, hogy általában az idősek úgy gondolják, hogy észlelni fogják, ha már a dolgok nem úgy működnek, mint régen, és akkor önként abbahagyják, meg hogy egy ilyen eset mindenkivel előfordulhat. Az a része igen, hogy rutinból vezet, és esetleg nem vesz észre egy táblaváltozást - bár fontos helyeken azt is ki szokták táblázni, (legalább is illenék), ha változik a forgalmi rend, esetleg zebra, jelzőlámpa létesül, de hogy egy elsőbbségadásra kötelezett mellékutcából egy szervizutas főutat a záróvonalon keresztez, no az nem.
És hogy így gondolják, ez rossz hír, mert nem fogják észrevenni, ugyanis ez fokozatosan, kis lépésekben romlik, nem egyik pillanatról a másikra. Először csak az lesz, hogy balra kanyarodás okán egy utcával hamarabb fog bemenni a belső sávba, mint addig; aztán két utcával, egyszer csak azon veszi észre magát, hogy már az Árpád hídon bemegy a belső sávba, mert majd a Mogyoródi útnál balra fog kanyarodni. És a reakcióidőt, a döntési képességet nem nézik az orvosi alkalmassági vizsgán, pedig ezek lassulnak le nagyon idősebb korban. Amivel addig nem szembesülnek, amíg valami konkrét baj nem történik, sokszor még akkor sem, mert jön a kibúvó, lásd: úgy emlékeztem, bárkivel előfordul, stb.
Annyi igazságuk van, hogy általában defenzíven vezetnek, és ez a tény valahol balesetmegelőző, másfelől pedig pontosan a túlzott defenzivitás teremthet veszélyhelyzetet, amikor ezáltal lógnak ki a többi közlekedő közül - túl lassan megy, indokolatlanul megáll/lelassít, mert nem tud dönteni, rossz irányba megy, etc.