A kontroll mérést - terhelést követően - mennyi regenerálódási idő eltelte után kell végezni?
A megadott terhelések csak a felületi töltés megszüntetésére vannak. Az ezt követő multiméteres kapocsfeszültség mérés csak a durva hibák kimutatására alkalmas. Ahol terhelést írnak, ott nem adnak meg regenerálódási időt.
Ezen kívül otthoni körülmények között az indítóképességről kaphatunk megközelítő képet a már korábban említett indítózás közbeni kapocsfeszültség ellenőrzésével. Amennyiben 10V alá esik, akkor az nem megfelelő az akku állapota. Ennek a vizsgálatnak nyilván van precízebb, formája is, ahol előírt terheléssel történik a mérés(ek).
Vállalkozó kedvűek a kapacitást is megmérhetik amennyiben a fogyasztók bekapcsolásával állandó terhelést biztosítanak, és a 10,5V-ra kisütés közben mérik az eltelt időt:
-
Tartalék tároló kapacitás mérése esetén a kisütőáram 25A.
55Ah akkunál kb. 85min
75Ah akkunál kb.122min telik el a 10,5V eléréséig. (amennyiben nem lenne töltésünk,ennyi ideig menne a
jármű)
-
Tényleges tároló kapacitás mérése esetén a kisütőáram a névleges kapacitás huszada A-ben (azaz
60Ah akku esetén 3A)
Tényleges kapacitás (Ah)=(kisütőáram A x idő min )/60
Amennyiben a tényleges kapacitás< névleges kapacitás70%a az akkumulátor állapota nem megfelelő.
Azért ez utóbbit
célműszerrel praktikusabb mérni.
Amennyiben ezeket az állandó áramú terheléses teszteket elvégezzük, az akkumulátor állapotáról korrekt képet kaphatunk, ami a gyors tesztererekkel végzettekről nem minden esetben mondható el. Kár, mert az utóbbiak már elég kedvező áron is beszerezhetők.
Érdekes, hogy a gyártók által papíron megadott szabványos
hidegindítási paraméterek gyakran nem fedik a valóságot.
Gépjármű akkumulátorok összehasonlító tesztje:
-
2007-
2011