Mi most vagyunk túl nem régen egy használtautó vásárlásán (2 hete), úgyhogy tudok vásárlói szemmel nézni dolgokat...
A lényeg, hogy tiszta, éles legyen a kép, ahol az autó jól látszik. A háttér ne legyen gyártelep, valami fás övezet erre kiváló. A nyitókép legyen első fotó kissé oldalról, úgy látszik a kocsi arculata teljesen.
Legyen belső fotó is a kormányról és a műszerfalról, közelítve is és távlatban is. Ez nagyon fontos, belső kép nélküli kocsi nagy lutri a vevőnek, sok kocsi nálam a belső téren bukott ki. Látszott a durrant légzsák, kopott és kiégetett kárpit, stb. Egy belső képes kocsit nagyobb bizalommal álltam neki megnézni.
A kocsi ne legyen mocskos!
Aztán a komolyabb sérülések látszódjanak, ne ott derüljön ki élőben egy horpadás, mert az idegesítő.
A kocsi összes hibája és törése legyen megemlítve, ne ott derüljön ki, hogy eltűnt a fél eleje.
Összegezve:
A jó kocsit bármilyen szar képpel és anyaggal el lehet hamar adni, míg a szarról lehet akármilyen jó kép, élőben és a próbakörön kibukik úgy is a dolog... És ezt nagyon utálom.
Nálunk volt olyan E11, ahol a tulaj nő mondta, hogy a hátulja enyhén sérült volt. Mondtuk nem baj, megnézzük. Azt hazudta, hogy más baja nincsen, nem is érti az embereket, hogy miért sírnak mindig, hogy kissé sérült volt... Megnéztük: az egész eleje a tűzfalig meg volt törve és a motortér szürke Hammerite-tal volt kb. kifestve a fehér kocsin, ennyire igénytelen volt. Ezt valamiért elfelejtette mondani. Nah, ennek kívánom, hogy szarjon tarajos sünt! Ezt kerüljük, ha lehet!
