Néhány gondolat a fékbetétről:
Aszbeszt azért volt a fékben valaha, mert nagyon jól bírta a hőt. Viszont ugye rákkeltő mint állat, ezért nem szabad magyarországon 98-tól, németoban és általában európában 95 tól azbesztes fékbetétet FORGALOMBA HOZNI.
Az aszbesztet ki lehetett már régebben is váltani, de többféle drágább anyag keverékével, emiatt ameddig lehetett mindenki gyártotta.
Összehasonlításképpen egy azbesztes fékbetét 12-13 féle anyag keverékéből tevődik össze, egy azbesztmentes közel 50.
Elég sok téveszme kering a köztudatba a fékbetét keménységével-puhaságával, tárcsa koptatásával kapcsolatban.
Azbesztesből is lehetett gyártani jót és rosszat, viszont itthon kb 10 éve nem nagyon találkozni azbesztes betéttel (lada-dacia-wartburgot leszámítva) ezért ezzel most nem foglalkozunk.
Ólcsón lehet gyártani puha betétet ami gyorsabban kopik viszont nem bántja a tárcsát és kemény betétet ami lassabban kopik, viszont eszi a tárcsát.
Drágán lehet gyártani olyat ami nem kopik és a tárcsát sem bántja, ennek oka hogy a betét anyagába olyan (drága) anyagokat is kevernek ami keni a 2 felületet, emiatt egyik sem kopik gyorsan, a fékerő viszont konstans. ( nem gépzsírról van szó
)
Hogy mekkora különbségek vannak, arra jó példa, hogy kb 10 évvel ezelőtt egy itthoni fékbetét gyártó forgalomba kerülő betétje átlag 60 ezer kilómétert bírt ki, addig ugyanezen gyártó tesztjei során olyan keveréket is tudott készíteni ami egy 240 lóerős autómata váltós nagyautóban intenzív sportos használattal 200.000 kilóméter után még kb 30%-os volt. (ugyanezen autóban egy normál keverés ilyen használattal 10-12 ezer után fémen volt.)....hoppá
A gond ezzel az, hogy csak az előállítási költsége egy ilyennek olyan 4-5 szöröse a normál keveréknek, másrészt kinek éri meg ilyet készíteni.
Egy átlag autó évente megy mondjuk 20 ezer kilmétert...magyarán jó esetben 10 év múlva rájönne milyen faxa az xxx nevű betét, igaz hogy drága de sokáig tart. Kinek éri meg ( nem csak itthon) 15-20 évre előre befektetni?? senkinek.
MIndez persze nagyjából konstans fékerő teljesítménnyel, egyik autónak sem jó ha erősebben vagy kevésbé "fog" a fék, mert ugye megváltozik az első-hátsó fékerőelosztás. Egy betét fékező erejét egy viszonylag olcsó anyag növelésével vagy csökkentésével kehetett módosítani, általában ezt azonos értéken is tartják a gyártók, a gond inkább ott szokott lenni, amikor hő hatására csökken az erő, (2-3ik fékezés) ennek elkerülésére már viszonylag drágább anyagok kellenek. Jó példa erre az olcsó olasz gyártású "Forma" fékbetét... na annál 2-ik erős fékezésnél már nem képes blokkolást előidézni.
Szóval nem egyszerű kérdés ez. Sajnos manapság nem éri meg senkinek hosszú élettartamú, tárcsát nem koptató betétet készíteni. Jó példa volt erre a gyári kék színű japán gyártású fékbetét kb 2-3x hosszabb élettartammal mint az optifites dobozban lévő bosch betét. RÁadásul az első nem porzott-koszolt feketén, a bosch mint az állat. EZ a benne lévő korom összetevő miatt van, amit szintén ki lehet váltani nem szinező szürke, vagy szintelen anyagokkal, de a korom ugye olcsóbb. A korom egyébként szintén a hőelvezetés miatt kell.
És akkor hogy még nehezebb legyen a kérdés, az egészhez még hozzájön, hogy nincs 2 egyforma használat. Ugyanazon betétet sportos használattal kb 10-ed annyi idő alatt is el lehet fogyasztani, mint tudatos fékezés nélküli használattal.
Az enyémben (2002-es) is sajnos bosch fékbetét került gyárilag, ami feketén fog, ráadásul a tárcsát is eszi, és még viszonylag gyorsabban is kopik mint társai. Láttam olyat aki ezt a betétet 50 ezer kilóméter alatt cserésre koptatta. Meg olyat is aki 400 ezer kilóméter után még 2 mm-re van a kopásjelző felett. Emiatt nem mérvadó a kinek mennyit ment el. MIndenkinek mást jelent a normál használat, ezért ennyire szubjektív egy fékbetét élettartama.
