Na, akkor kissé megkésve beszámolnék a 2. donor-Coronám beszerzési akciójáról...
Szóval, Keszthelyen sikerült fellelni ezt az autót, eredetileg 70 ezerre tartotta az eladó, végül 45 ezerben állapodtunk meg. A kocsi egy pontosan ugyanolyan, facelift előtti (tehát valszeg 79-es vagy 80-as) 1.8-as Liftback, mint amilyen az enyém is
... Külön mázli, hogy a beltér ugyanolyan színű. A különbség abban áll, hogy ez GL felszereltség, míg az enyém csak DX, ebből adódóan vannak kisebb eltérések (pl. ajtókárpitok), de a lényeg, hogy a szín ugyanaz. Német autó volt, ami valamikor 93-94 környékén került Magyarországra, de itthon aztán nem sikerült forgalomba helyezni, így mostanáig csak állt elfeledetten. Mást a történetéről nem tudok, az egyetlen papír, amit kaptam hozzá, egy német AU (zöldkártya) igazolás 93-ból, melyből kiderül, hogy ekkor ott a KUN-ZP 92 rendszámot viselte. 96 ezer kilométert mutat a számlálója, és a beltér állapota alapján biztos vagyok benne, hogy ez valós is
... Ja, és automata, így tehát van végre egy tartalék váltóm is.
Ebből adódóan viszont vontatni persze nem lehetett volna, még akkor sem, ha bevállalom, hogy 170 km-en át haladunk közutakon a mindenféle papír nélküli autóval
... (nem vállaltam volna). Tehát: tréler. Kaposváron sikerült kölcsönözni egyet, kemény 4 ezer pénz volt egy napra
... Vontatónak meg kölcsönkértem jóbarátnéméktől az ex-Carinánkat. Mondjuk, épp határeset volt, 1.4 tonnát vontathat, ez meg nagyjából pont annyi volt (tréler önsúlya 320 kiló, autó kb. 1070-1080 kiló) ... Tehát trélert Kaposváron fölvettük, irány Keszthely.
Nem kis munka volt a másfél évtizede álló autó kerekeit felpumpálni, aztán a trélerre fölráncigálni, majd a spaniferekkel lekötözni
... Sosem csináltunk még ilyesmit, zavarba is jöttünk kicsit, de szerencsére az eladó srác és a barátai segítettek. A hely McDon-ban kimosdottunk a mocsokból, ettünk vmit, aztán start...
... Hát, emberek, mondhatom, azért az 1.6-os benzinmotort nem arra méretezték, hogy kb. 2.7 tonnát mozgasson
... Sík szakaszokon 70 volt a maximum, az ötöst el lehetett felejteni, a teljesen sík szakaszokat leszámítva a négyest is. Persze volt "eszem", és megszokásból Kaposvár után a sásdi útvonalon céloztam meg Pécset
... Hát, a Gödre előtti, az Oroszló utáni meg persze a mecseki emelkedőkön épp hogy föl bírt menni a Carina kettesben, 3500-4000-es fordulaton, padlógázzal, miközben a mutatókat fixírozva zsolozsmáztam magamban, hogy ne lassulj, ne lassulj, ne lassulj
... De, becsületére legyen mondva, kibírta, hazavitt minket a zsákmánnyal együtt, le a kalappal
! És még csak nem is evett sokat - saccom szerint ebben a hardcore üzemmódban is 10 liter alatt maradt
Maga a zsákmány pedig így néz ki:
Szóval, nagy ...
... volt, de megérte
!
