A fékfolyadék olyan, mint a hűtőfolyadék. Nem csak a forrás/fagyáspontot kell nézni, hanem a többi funkciót is.
A fékfolyadék keni a fék alkatrészeit, a munkahengert, kondicionálja a tömítéseket, korróziógátló, stb. Attól még, hogy a forráspontja nem túl alacsony, attól még lehet szennyezett és okozhat problémát. Pl. sok kocsiban fekete már a mocsoktól a fékfolyadék, ami árt a munkahengereknek (azok a mocskot nem szeretik), koszolódik a rendszer, noha még a forráspontja rendben van.
Ezért mondják azt, hogy 30e km vagy 2 év a csereperiódusa, mert akkor mindig garantáltan jó lesz a forráspontja és a többi kenő, korróziógátló, stb funkcióját is el tudja a folyadék még maradéktalanul látni.
Azt már csak megjegyzem, hogy a tartályban levő folyadék színe és állaga köszönő viszonyban sincsen azzal a folyadékkal, ami a fékeknél van a rendszerben. Így nagyon könnyen be tudjuk magunkat csapni a mért értékekkel.
A hűtőfolyadéknál is azt nézik csak sokan, hogy a fagyáspontja rendben van-e. Azzal nem is szokott általában gond lenni, az nem nagyon változik az évek során. Azonban a kenő, korróziógátló komponensek szépen eltűnnek a folyadékból, a rendszer elkezd mocskosodni, rozsdásodni és a víz színe is barnásabb lesz. Ezért kell a hűtőfolyadékot is időben kicserélni, mert akkor a fagyásgátláson túlmenően a másik sok feladatát is el tudja látni rendesen és nem rohad el a rendszer, illetve dugul el a rozsdától...
A Toyota váltókon mindig van leeresztő csavar, noha a mszervíz álláspontja szerint sosem kell váltóolajat cserélni, csupán csak 60e km-enként ellenőrizni. Én ezt nem tartom jó ötletnek, szerintem érdemes 60e km után váltóolajat cseréltetni, mert jót tesz az a rendszernek. Váltóolaj-csere után mindig szebben járt a váltóm és könnyebben kapcsolható lett, észrevehető a különbség. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a váltóolaj is fárad, nem örök-életű, hiszen a csere után jobb lett a váltó, ergo az olaj nem olyan már, mint friss korában volt.
