Komoly teljesítmények, mind a futás, mind a bringa!
Én az úszásra nyergeltem vissza. Szenior úszóként indultam júniusban az országos szenior úszóversenyen. 4 versenyszámból 3 dobogós helyezést hoztam el, de ennél fontosabb, hogy nem éremért, vagy ellenfelek miatt mentem, hanem a magam által meghatározott szintidőket megúszni. 50m gyorson és 100m gyorson sikerült is (50m-en a 27!!! évvel ezelőtti rekordomat sikerült megközelíteni kb 0,5 másodpercre, 100m-en van még lemaradásom, ott 7mp a diffi), azonban a 100m háton a 2. 50-en elfogytam, savasodott a lábam, szétestem. Meghaltam a vízben... De a 2. és 3. hely összejött és 50m gyorson 4 századdal csúsztam csak le a dobogóról. A váltónk nem sikerült túl jól, volt egy gyengébb láncszem.
Az egészben az volt szuper, hogy visszajöttek azok az érzések, izgulás, adrenalin, amit anno, 15 évesen éreztem a versenyek előtt. És döbbenetes volt látni, hogy egyes 60-70 éves férfiak és hölgyek milyen időket úsztak. Érdekesség, hogy a legidősebb versenyző egy 86 éves bácsi volt. Szó szerint felsegítették a rajtkőre (versenyrajtkő, magasabb, mint a sima műkő), majd fejessel ugrott a vízbe és leúszott egy 200m vegyest... csak pilláztam... igazán motiváló volt.