Tegnap vezettem ismerős zsírúj Dacia Dusterét.
Kettős érzések vannak bennem, mert:
- annyira nem rossz, mint amennyire olcsó
ez egy majd fullos példány volt, egyedül a 4 kerékhajtás hiányzott belőle
4,5 misi volt a vége, ennyiért sehol sem kapsz így felszerelt 110 lovas dízelt.
- van rá 5 év garancia, csávó is mondta, hogy utána tuti eladja, ha bevállt neki, vesz egy ugyanilyet újonnan, ha nem, akkor valami mást
(nagyon kíváncsi leszek milyen áron mennek majd ezek a gépek használtan a gari lejárta után.. )
- mivel nagyon ritkán vezetek dízelt, bizony mosolyt csalt az arcomra a 2-3 ezres fordulat közötti "tolás"
, bevallom őszintén élveztem a turbó fütyülését és az ülésbe szorítós érzést
DE:
- bizony eléggé műanyag az autó, az az érzésem, hogy még a Renaulthoz képest is lejjebb akarták pozícionálni, hogy felfelé "tereljék" a vásárlókat.
- kanyarban úgy dülöngél, hogy jajj, esküszöm megijedtem egy lendületesebben bevett kanyar után
- a kormány széjjel van szervózva, SEMMIT nem érzel az útból
Tegnap sokat gondolkodtam ezen a dízel-benzin teórián és arra jutottam, hogy nem tudom eldönteni, hogy nekem jó volna-e vagy sem.
Első sorban a használati módja miatt merültek fel bennem kérdések.
Évente kb. 15-20 ezer km-t megyek. A melóba 7 km az út, 7 vissza, tele lámpákkal.
Nagyátlagban hetente pályázom is, ez oda-vissza 150 km.
Ez tönkretesz egy dízelt, vagy sem?
A fogyasztáskülönbség nem is annyira érdekelne, sokkal inkább, hogy nem ölöm-e ezzel az autót.
