Nos!
A konyhaszekrény talapzatát (szokli) és a vízvetőt perforáld. Persze azt feltételezve, hogy van mindkettő, mert ezzel azt éred el, hogy a kritikus falrészen is megindul a konvekciós légáram és hőáramlás. Az ablakkeretbe - a helyiség páratartalom változására önműködő - légbeeresztőt szereltess fel. Így mindig akkor lesz légcsere, amikor azt a páraterhelés indokolja. Tehát hiába vonalmenti hőhidas a témában szereplő falszerkezet, a fenti beavatkozásokkal olybá tudod a páratartalmat befolyásolni a helyiségben, hogy nem fog kialakulni páralecsapódás és penészesedés. Véleményem szerint ezek a leggyorsabb és költséghatékonyabb megoldások a jelzett probléma kezelésére.
Nem tudom, lehet, hogy érdemes megpróbálni, de a bútor jellemzésében nekem úgy jött le a dolog, hogy az egy nagy kiterjedésű bútor, ezáltal viszonylag nagy falfelületet takar. Az ablakra szerelt légbeeresztő alapból jó ötlet, de egy ilyen kiterjedésű szekrény esetén szkeptikus vagyok a hatékonyságát illetően.
A légbeeresztővel együtt talán jobban működne a g.peter által javasolt módszer, hogy a bútor lábazati takaró elemeit kompletten el kellene távolítani, hogy a mögé áramló levegő akadály nélkül és tetszőleges mennyiségben tudjon a hátsó falfelületre áramolni.
Így, vagy úgy, de türelem és próbálgatás szükségeltetik, messze nem ideális a bútor elhelyezése, révén, hogy a fal túl oldala egy lépcsőház, ami jórészt több fokkal is hűvösebb a fal belső oldalánál (tehát, a hőhíd kialakulása alapból "támogatott").
Jobb esetben azt mondanám, mozgassák el a helység berendezésének átalakításával az egész bútort, de ez a leírtak miatt nem megoldható.
Másik lehetséges megoldás, hogy a lépcsőház felőli falrészt szigeteljék le. Ez költségesebb, és minden bizonnyal a társasházban(?) élők egyöntetű beleegyezése kellene írásban..
