Na... itt egy érdekes sztori.
"Valaki egy motorkerékpárral az M0-s autóúton haladt, amely irányonként két-két forgalmi sávból áll. Az út enyhe mértékben ugyan, de beláthatatlanul jobbra kanyarodott. Derült idő volt, sütött a nap, gyenge volt a forgalom. A vádlott egy motorkerékpárral a külső forgalmi sávban egy nyerges vontató mögött haladt, amely gátolta őt az előre és oldalra történő kilátásban. A belső forgalmi sávban ugyanebben az időpontban – éppen ott, ahol az út jobbra ível – valaki egy személygépkocsival fékezni kezdett, mert ‒ irányjelző használata mellett ‒ a záróvonal és a betontappancsok ellenére meg akart fordulni. A személygépkocsi mögött egy tehergépkocsi haladt. Amikor a személygépkocsi megállt, a mögötte haladó tehergépkocsi is megállni kényszerült, mert vezetője a külső forgalmi sávba nem tudott kisorolni. A vádlott éppen a jobbra ívelő útszakasz előtt döntött úgy, hogy az előtte haladó nyerges vontatót megelőzi, ennek érdekében sávot váltott, és behaladt a belső forgalmi sávba. Ezen az útszakaszon 80 km/h volt a megengedett legmagasabb sebesség, a motoros kb. 100 km/h-s sebességre gyorsult, hogy az előzést végre tudja hajtani. A nyerges vontató által kifejtett takaróhatás és az útkanyarulat miatt azonban a vádlott nem tudta áttekinteni a belső sávot, az áttérés végrehajtása során pedig nem látta be a motor aktuális sebességéhez tartozó féktávolságot sem. A vádlott a takaróhatás megszűnéséhez képest rendkívül rövid időn belül megpillantotta a megfordulni szándékozó személygépkocsi mögött addigra megálló tehergépkocsit, de már késő volt, a motor nekicsapódott a tehergépkocsi hátuljának, a motor utasa a helyszínen meghalt, a vádlott pedig maradandó fogyatékossággal járó súlyos sérülést szenvedett.
Az előzés megkezdésekor a motoros nem láthatta, hogy a belső sávban elöl haladó jármű szabálytalanul balra akar kanyarodni
A műszaki szakértő számításai szerint a vádlott 80‒90 km/h-s sebességről csak akkor tudta volna a motort a tehergépkocsi mögött megállítani, ha a megállás lehetőségére is felkészülve (vagyis fékkészenlétben, ami azt jelenti, hogy késedelem nélkül tud reagálni egy olyan veszélyforrásra, amely őt megállásra kényszeríti) közlekedett volna. Ha azonban csak 2 másodpercnyi észlelési késedelem után kezdett volna elhárításba (mert például meglepődik), akkor a megengedett maximális 80 km/-s sebességről vészfékezés mellett sem tudta volna megállítani járművét.
Az elsőfokú bíróság azért mentette fel a vádlottat, mert megítélése szerint a baleseti veszélyhelyzetet annak a személygépkocsinak a vezetője idézte elő, aki olyan helyen állt meg, és kezdett visszafordulásba, ahol ez tilos volt. Egy ilyen veszélyhelyzetre az elsőfokú bíróság szerint a vádlottnak az autóúton nem kellett számítania.
A másodfokú bíróság másként ítélte meg az ügyet: a vádlottat bűnösnek mondta ki halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében. E bíróság szerint még autópályán és autóúton is reálisan számítani kell arra, hogy a belső sávban haladó jármű vezetője akár műszaki meghibásodás miatt, akár baleset következtében megállásra kényszerül. Ezért nem lett volna szabad megkezdenie a nyerges vontató előzését úgy, hogy az útkanyarulat miatt a belső sávot a féktávolságnak megfelelő távolságban nem látta be. (A KRESZ egyik rendelkezése szerint a jármű sebességét úgy kell megválasztani – az adott sebességhatárokon belül is! –, hogy a járművet a vezetője az általa belátott távolságon belül, és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell, meg tudja állítani. A másodfokú bíróság szerint a vádlott ezt a szabályt szegte meg.) Ezenkívül a bíróság szerint abban, hogy a vádlott a kétségkívül más által létrehozott veszélyhelyzetet nem tudta elhárítani, annak is szerepe volt, hogy a táblával jelzett megengedett legmagasabb sebességet túllépve közlekedett.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott védője ún. felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyben indítványozta védence felmentését."
Nos... ki melyik döntéssel ért egyet? Miután leírtátok, bemásolom majd a Legfelsőbb Bíróság döntését is.
