A legsikerültebb német harcjármû a 2. VH-ban a Tiger volt, mármint az I-es...
Ez így van, de én inkább a többi állam harckocsi-gyártás téren való lemaradására, gyengeségére fognám ezt a legjobbságot, de egyértelmû, a T-34 (inkább a T-34/85) megjelenéséig egyeduralkodó volt...
Tehát vmi attól lesz jó, hogy a konkurrensei xarabbak :hmm: ? Végül is így is lehet nézni... Csak éppen ez esetben
relatív jóságról beszélnénk, a Tiger viszont
abszolút értelemben is kimagasló harckocsi volt, ahogy már írtam, az 50-es években is megállta volna a helyét (kivétel a motor), és alapvetõen a mai modern nyugati harckocsik legtöbbjénél is azonos tervezési elveket alkalmaznak, különös tekintettel a legtöbb szakértõ által legjobbnak tartott Leopard 2-esre.
Ami a T-34-est illeti, egyrészt jóval elõbb jelent meg a harctereken, mint a Tiger :wink: ... mi több, a Tiger (és a Panther) kifejlesztésében az egyik fõ ok maga a T-34-es volt, ami felülmúlta a Panzer III-ast és a Panzer IV-esnek is minimum kiegyenlített ellenfele volt.
Másrészt, a T-34-es egy óriási példányszámban gyártott közepes harckocsi volt, egy teljes kategóriával a Tiger alatt. A T-34 nem volt rossz konstrukció, mozgékony volt és megbízható, a 85-ös löveggel pedig már a tûzereje is jelentõs, de azért ne felejtsük el, hogy a sikereit elsõsorban az elsöprõ mennyiségének köszönheti. Nimbusz szövõdött köréje, hogy milyen hú de jó tank volt, amivel azt a kérdést állítanám szembe, hogy ha annyira hú de jó volt, akkor miért ez volt a 2. világháborúban messze a legnagyobb veszteségeket szenvedett harckocsitípus
Szóval, alapvetõen egy átlagos közepes harckocsi volt jó mozgékonysággal és megbízhatósággal, amit elsöprõ számokban zúdítottak rá az ellenfélre. A mennyiség egy bizonyos ponton legyõzi a minõséget, ez nyilvánvaló. Ha belegondolsz, hogy minden egyes Tigerre több mint 30 T-34-es jutott, akkor eléggé nyilvánvaló, hogy miért az utóbbi gyõzött. Az meg, hogy a voltaképpen elenyészõen alacsony mennyisége ellenére a szövetséges harckocsizók mégis mennyire rettegtek a Tigertõl, többet mond a képességeirõl, mint bármi más.
A 2. vh-ban a harckocsik között egyetlen méltó ellenfele akadt a Tigernek, az is csak tûzerõ szempontjából: ez az ISZ-2-es (Sztálin 2-es) szovjet tank.
Ennek a 122 mm-es lövege ki tudta lõni a Königstigereket is, ebben nagyon jó volt; mindez átlagos mozgékonysággal és nem túl jó védettséggel párosult (a Panzer IV-es 76 mm-es hosszú csövû lövege számára sem jelentett problémát az ISZ-2-es kilövése). De ez a változat csak a háború utolsó bõ egy évében jelent meg a fronton, és relatíve kis számban.