!Teljesen OFF

[whis]

A rendőrök, legalábbis elméletileg, úgy vannak megfizetve, hogy ne legyenek a borravalóra ráutalva. (Ne menjünk most abba bele, hogy a gyakorlat ehhez képest hogy fest.)
Mindegy, szerintem érted te hogy mit akarok mondani. Csak nem fogadod el, mert te nem kapsz, akkor ne kapjon más se  ... Ha nem ez az indokod, akkor bocs.

Nem ez az indokom.  Ez a dolog öngerjesztő és kicsit messzebre vezet. Az emberek alakítják úgy, hogy "szükség" legyen a borravalóra/hálapénzre/kenőpénzre.
A másik meg, hogy amíg van ember, aki x összegért elvállal egy munkát, addig a munkaadónak nem érdeke, hogy x+25%-ot fizessen érte. És a munkaadó is elvárja, hogy ha már elvállatad a melót x összegért az adott feltételekkel, akkor ne akarj +y összeget még csak azért, mert szerinted a Te munkád többet ér, mint x.

Csak a világosság kedvéért, én is adok a postásnak, csomagküldőnek, futárnak ... Sőt, a szállodában is felkerekítem a számla végét még akkor is, ha semmilyen extra szolgáltatást nem vettem igénybe a recepcióstól, ellenben egy komolyabb összeggel hozzájárultam a szálloda bevételéhez. De ez a "Jár, Kell, Elvárt" hozzáállás nem tetszik.

[whis]

Khm, ugye, nem sok száz forinttal kerekíti feljebb a pénztáros az összeget, amit odaad Neked? 
Pár tíz forintba, meg kötve hiszem, hogy beleroppan a családi kassza.
 

Félreérted: a lényeg azon van, hogy senki nincs már/még a cégnél, akinek a csomag jön (általában a pénzügy). Miért finanszírozzam én a céget azért, mert csak engem talál itt a futár? Akár csak 140 Ft-tal is?
1.) A pénztáros sem adna egy fillért sem, hisz ha minden futárnak adna, aki jön, a havi fizetését elosztogathatná (naponta ~8-15 futár fordul meg).
2.) A mondatból az is kiolvasható, hogy már itt vagyok, mielőtt még a pénztár kinyit és még itt vagyok, amikor már bezár. Pedig mindkettőnknek 8 órás a munkaideje. 

[Palaczk]

A másik meg, hogy amíg van ember, aki x összegért elvállal egy munkát, addig a munkaadónak nem érdeke, hogy x+25%-ot fizessen érte. És a munkaadó is elvárja, hogy ha már elvállatad a melót x összegért az adott feltételekkel, akkor ne akarj +y összeget még csak azért, mert szerinted a Te munkád többet ér, mint x.

Ezeket a munkákat azért kénytelen a munkavállaló elvállalni x összegért, mert a munkáltató TUDJA, hogy ezt majd még kiegészíti a jatt.

És, továbbra is csak azt tudom mondani: ha te pincérként, recepciósként mindent megteszel azért, hogy a vendég jól érezze magát, akkor JÁR neked a jatt. És aki nem ad, az szimplán bunkó. Ugyanis ha a jatt nélküli alapbért nézem, hát akkor azért bizony kedveskedjen a vendéggel az, aki szereti magát aprópénzre váltani.

[bepi81]

Ezeket a munkákat azért kénytelen a munkavállaló elvállalni x összegért, mert a munkáltató TUDJA, hogy ezt majd még kiegészíti a jatt.

És, továbbra is csak azt tudom mondani: ha te pincérként, recepciósként mindent megteszel azért, hogy a vendég jól érezze magát, akkor JÁR neked a jatt. És aki nem ad, az szimplán bunkó. Ugyanis ha a jatt nélküli alapbért nézem, hát akkor azért bizony kedveskedjen a vendéggel az, aki szereti magát aprópénzre váltani.

A jatt szerintem manapság azért jár, mert sajnos sok olyan esettel találkozik az ember, hogy tényleg csak a "muszáj" dolgokat kapja meg a pénzéért, vagy még azt sem. Így, ha egy olyan recepcióssal, pincérrel, stb. akad össze, aki kedves, segítőkész, netán rámosolyog az ügyfélre, az - sajnos - pluszz pontnak számít, ahelyett, hogy természetes lenne. Így van ez velem is, szomorú dolgo, hogy ilyen triviális szempont a szolgáltató iparban manapság feltűnik. Ja, hogy ezek - és mások sem - nincsenek megfizetve? Ez komolyabb gond, mindenesetre és boldogan adok jattot annak, aki a minimum elvárások felett manapság valami kis pluszt nyújt nekem és persze telik jattra. Én ezen nem problémázok.
Ha nekem belefér, legyen neki ennyivel is jobb, hiszen, legalább egy kis figyelmet kapok tőle, amit mástól nem biztos, hogy megkapok, pedig tulajdonképpen mindenkitől elvárás lehetne, aki szolgáltat.

[whis]

Ezeket a munkákat azért kénytelen a munkavállaló elvállalni x összegért, mert a munkáltató TUDJA, hogy ezt majd még kiegészíti a jatt.

Nem lehet, hogy a munkavállaló azért vállalja el x összegért a melót, mert eleve arra számít, hogy van hozzá jatt, ami olyakor több lehet mint x (2x, ...)?

És, továbbra is csak azt tudom mondani: ha te pincérként, recepciósként mindent megteszel azért, hogy a vendég jól érezze magát, akkor JÁR neked a jatt. És aki nem ad, az szimplán bunkó.

Pincér rendben. Recepciós csak akkor, ha téynleg valami nagyon extrát teljesít. Szimpla kedvességért viszont nem jár alapban. Hisz ha nem volt kedves, akkor az a vendég oda nem megy vissza többet és másnak sem ajánlja. De ez egyébként nem csak a recepcióson múlik. A vendég a távozáskor az szállodai tartózkodása alatt szerzett összbenyomása alapján értékel és toldja meg a számla végét. Ha rosszul érezte magát az eltöltött idő alatt, akkor ezen a recepciós mosolya és kedvessége nem sokat tud javítani.

[bepi81]

Nem lehet, hogy a munkavállaló azért vállalja el x összegért a melót, mert eleve arra számít, hogy van hozzá jatt, ami olyakor több lehet mint x (2x, ...)?

Ez a világ már elmúlt. Gyakorlatilag nem lehet olyan melót mondani, ahol még egyszer annyi jattot kapna az ember, mint a fizetése. Jó pár éve, azonban ez igaz volt, nemcsak a recepciósra, de a pincérre, a felszolgálóra, sőt, annó szerintem még a benzinkutasra is. De ez szerintem alapjában változott meg.

Pincér rendben. Recepciós csak akkor, ha tényleg valami nagyon extrát teljesít. Szimpla kedvességért viszont nem jár alapban. Hisz ha nem volt kedves, akkor az a vendég oda nem megy vissza többet és másnak sem ajánlja. De ez egyébként nem csak a recepcióson múlik. A vendég a távozáskor az szállodai tartózkodása alatt szerzett összbenyomása alapján értékel és toldja meg a számla végét. Ha rosszul érezte magát az eltöltött idő alatt, akkor ezen a recepciós mosolya és kedvessége nem sokat tud javítani.

Itt inkább csak megfogalmazás beli vita van.  Valóban, a jatt nem JÁR, hanem adható a megelégedettség fényében. Azonban, bizonyos körökben - Te is tudod - bevett és elfogadott szokás ez. Pl. szállodában a londíner fölviszi a csomagjaidat, akkor adsz neki aprót (vagyis, nem tudom, TE adsz-e, de így szokás). Én azt gondolom, a borravalóval nincs is addig baj, amíg meg is érdemli az illető.

Pl. tavaly voltunk nászúton Hurghada-n. Mint szinte minden szállodában, ott is All Inclusive ellátás volt, ahol mi voltunk, azonban a becsekkoláskor egy olyan szoba kulcsát kaptuk, amiben két külön álló ágy volt, erkély nuku. Visszamentem, és egy 5 dollárost az útlevelembe téve szóvá tettem (teljesen normális stílusban) a recepciós felé, hogy "figyu, nászúton vagyunk, nem köser a külön ágy, és kellene egy szép erkély is, ahova kiülve láthatjuk a Vörös-tengert.
Mivel aznap éjszaka már nem tudott a srác adni nekünk másik szobát, megkért, hogy toljuk össze az ágyakat és aludjunk 1 éjszakát ebben a szobában, másnap délre meglesz a MI szobánk. Mosolyogva. Másnap délben valóban megkaptuk, kiváló tájolású szobában gyönyörködhettünk a környezetben (és egymásban, persze ).
5 dollár = 1100Ft akkor. Nekünk ez fillér anyagilag, de Ők ott 20 dolláros fizut kapnak egy hónapra! Igen nagy összeg 5 dollár. Hogy ezt biztosan nem csak tőlünk kapják, az is biztos, de meg is kapjuk cserébe azt, amit elvárunk színvonalat.
Aztán folytathatom a sort a takarítókkal. 2 naponta 1 dollárt hagytunk neki az ágyon, olyan csend-rend-fegyelem volt a szobában mindig, amikor visszaértünk, hogy csak na! Az alvós bokszeremből mindig valami más formát hajtogattak.  Ez számunkra mindig kedves gesztus. Én ezeket az apróságokat szeretem "jutalmazni". 

De pl. egy benzinkutasnak nem adnék borravalót, de nem is engedném, hogy ő tankoljon az autómba, mert nagyon sok turpisságot hallottam már a kutasokról. Sajnos ezzel "büntetem" a normálisakat is, de ez van, köszönöm, nem kérek segítséget.

[Palaczk]

A jatt szerintem manapság azért jár, mert sajnos sok olyan esettel találkozik az ember, hogy tényleg csak a "muszáj" dolgokat kapja meg a pénzéért, vagy még azt sem. Így, ha egy olyan recepcióssal, pincérrel, stb. akad össze, aki kedves, segítőkész, netán rámosolyog az ügyfélre, az - sajnos - pluszz pontnak számít, ahelyett, hogy természetes lenne. Így van ez velem is, szomorú dolgo, hogy ilyen triviális szempont a szolgáltató iparban manapság feltűnik. Ja, hogy ezek - és mások sem - nincsenek megfizetve? Ez komolyabb gond, mindenesetre és boldogan adok jattot annak, aki a minimum elvárások felett manapság valami kis pluszt nyújt nekem és persze telik jattra. Én ezen nem problémázok.
Ha nekem belefér, legyen neki ennyivel is jobb, hiszen, legalább egy kis figyelmet kapok tőle, amit mástól nem biztos, hogy megkapok, pedig tulajdonképpen mindenkitől elvárás lehetne, aki szolgáltat.

Sajnos nem sokan gondolkodnak már úgy, mint te.

Ami az elvárásokat illeti. Én jobban differenciálnám ezt, mint te. Abban egyetértünk, hogy egy alapvető kedvesség és udvariasság adott kéne legyen. Azért ne velem legyen bunkó az illető, mert xarul fizetik - arról nem én tehetek. Szóval idáig rendben van a dolog. Viszont: ezt az alapszintet még bőven lehetne úgy teljesíteni, hogy az ember nem nyújt semmi extrát - mondjuk ilyen-olyan udvarias kifogásokkal kibújik a vendég kacifántos kérdései, kérései arról. De, ha ezt MÉGSEM teszi meg, hanem nyújt valami pluszt, akkor szerintem igenis JÁR neki a jatt.

De én mindig adok annak is, aki "csak" rendesen ellátja az alapfeladatát. Mert tudom, hogy részben ebből él. Csak annak nem adok, aki udvariatlan, bunkó stb.

[Palaczk]

Nem lehet, hogy a munkavállaló azért vállalja el x összegért a melót, mert eleve arra számít, hogy van hozzá jatt, ami olyakor több lehet mint x (2x, ...)?

Szerintem boldogan elvállalná ő többért is ... De ez egyébként kicsit olyan "mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?" típusú kérdés, nemigen lehet eldönteni.

Pincér rendben. Recepciós csak akkor, ha téynleg valami nagyon extrát teljesít. Szimpla kedvességért viszont nem jár alapban. Hisz ha nem volt kedves, akkor az a vendég oda nem megy vissza többet és másnak sem ajánlja. De ez egyébként nem csak a recepcióson múlik. A vendég a távozáskor az szállodai tartózkodása alatt szerzett összbenyomása alapján értékel és toldja meg a számla végét. Ha rosszul érezte magát az eltöltött idő alatt, akkor ezen a recepciós mosolya és kedvessége nem sokat tud javítani.

Ebben egyet is értek veled, de tudod, a gond ott van, hogy az elégedettségtől sugárzó, jókedvűen távozó vendég sem ad már manapság jattot. Pedig adhatná akár differenciáltan is - mondjuk otthagy az ágyon 1-2 százast a szobalányoknak, odacsúsztat ugyanennyit a reggeliztetőnek, és felkerekíti a számlát a recepciósnál. De nem  ... vigyorog, hálálkodik, de nem ad semmit. 

[bepi81]

Sajnos nem sokan gondolkodnak már úgy, mint te.

Ami az elvárásokat illeti. Én jobban differenciálnám ezt, mint te. Abban egyetértünk, hogy egy alapvető kedvesség és udvariasság adott kéne legyen. Azért ne velem legyen bunkó az illető, mert xarul fizetik - arról nem én tehetek. Szóval idáig rendben van a dolog. Viszont: ezt az alapszintet még bőven lehetne úgy teljesíteni, hogy az ember nem nyújt semmi extrát - mondjuk ilyen-olyan udvarias kifogásokkal kibújik a vendég kacifántos kérdései, kérései arról. De, ha ezt MÉGSEM teszi meg, hanem nyújt valami pluszt, akkor szerintem igenis JÁR neki a jatt.

De én mindig adok annak is, aki "csak" rendesen ellátja az alapfeladatát. Mert tudom, hogy részben ebből él. Csak annak nem adok, aki udvariatlan, bunkó stb.

Stimmt. 

[robi (Robi)]

... tudod, a gond ott van, hogy az elégedettségtől sugárzó, jókedvűen távozó vendég sem ad már manapság jattot. Pedig adhatná akár differenciáltan is - mondjuk otthagy az ágyon 1-2 százast a szobalányoknak, odacsúsztat ugyanennyit a reggeliztetőnek, és felkerekíti a számlát a recepciósnál. De nem  ... vigyorog, hálálkodik, de nem ad semmit. 

Másik oldalról megvilágítom neked ezt. Céges ügyek miatt szoktam itt/ott (jellemzően külföldön) megszállni.
1. a cég kártyával előre lefoglalja a szállást
2. céges kártyával, vagy kp.-vel kell a helyszínen fizetni
(képzelheted, senki sem fog jattot adni a céges pénzből, amivel fillérre pontosan el kell számolni; van, hogy az adott ország pénzneméből csak annyi van nálad, amennyit a cégtől kaptál)
3. a napi díj, amit kap az ember utazás esetén kevesebb, mintha nem utazna el (aznapra nem kapsz kaja jegyet, helyette van a napidíj, ami Ft.-ba kevesebb) - eleve rosszul jársz, hogy kiküldött a cég. És ezt a pénzt csak a hó végén utalják a fizuval.
4. az, hogy ott aludtál a szállóban az nem a te választásod, a munkáltatód küldött oda. Hogy jól érezted magad ott, vagy sem, arról nem te tehetsz, és nem feltétlenül a szálloda sem (nyilván a munkáltató anyagi megfontolások alapján választ szállást nem szolgáltatosk minősége alapján).
Ezek után, örülsz, hogy végre hazahúzhatsz meló után, mert kevesebb fizut is kaptál, mintha a munkahelyed telephelyén dolgoztál volna.
Na ezért nem ad a többség jattot a recepciónál akkor amikor csak simán jól bántak vele.

[whis]

- mondjuk otthagy az ágyon 1-2 százast a szobalányoknak,

Na, ez érdekes, ezt még nem hallottam. 
Egyszer svédországban hazautazás előtt megmaradt némi bontatlan kajám (snack, édesség, vákumfóliás magyar kolbász ...),  üdítőm, pékáru és gyümölcs, amit nem akartam a repülőn hazacipelni. Felajánlottam a szobalányoknak, de ők csak néztek rám fura tekintettel és nem tudtam eldönteni hogy most legszívesebben behúznának egyet vagy csak zavarba jöttek a felajánlástól. Így hozzá tettem, hogy ha nem kérik, nyugodtan dobják ki.

Itthon szállodában nem adok külön-külön mindenért, nincs is pénzmozgás az ottlét alatt, általában mindent a számlához írnak és a végén fizetek (kártya vagy Ü.Cs.). De ott azért nem járja 10% jatt. 

[whis]

Itt inkább csak megfogalmazás beli vita van.  Valóban, a jatt nem JÁR, hanem adható a megelégedettség fényében. Azonban, bizonyos körökben - Te is tudod - bevett és elfogadott szokás ez. Pl. szállodában a londíner fölviszi a csomagjaidat, akkor adsz neki aprót

Igen, a megfogalmazás erős nekem. Ugyanis ez alapján én mint vendég/fogyasztó eleve úgy kell tekintsek a szolgáltatást végzőre, hogy a végén majd jattot KELL adnom, különben én vagyok a bunkó. Tehát a vendég eleve predesztinált. Holott pont fordítva kellene lennie: ha a vendég maradéktalanul elégedett, akkor ezt kifejezHETi jatt formájában. De amikor eleve otthagy az ember ~150k összeget egy hosszú hétvégéért egy négycsillagosnak mondott szállodában és nem kap semmi extrát azon felül, ami a hírdetményben volt, sőt, akkor felőlem gondolhatja a fizetéskor ott álló recepciós, hogy bunkó voltam, mert a végösszeget max kerek ezresig toldom meg.
Sajnos a tapasztalatunk az, hogy az esetek háromnegyedében nem azt nyújtja a szálloda, amit ígér. Én nem szoktam verni a pultot egy elmaradt üdvözlő koktélért vagy foszlott lepedőért, sőt az ingyen járó masszázst sem szoktuk igénybe venni, de akkor ne mondják, hogy JÁR. Inkább vállalom, hogy bunkónak titulálnak távozáskor, úgysem látnak többet.

[robi (Robi)]

Ugyanis ez alapján én mint vendég/fogyasztó eleve úgy kell tekintsek a szolgáltatást végzőre, hogy a végén majd jattot KELL adnom, különben én vagyok a bunkó. Tehát a vendég eleve predesztinált. Holott pont fordítva kellene lennie: ha a vendég maradéktalanul elégedett, akkor ezt kifejezHETi jatt formájában. De amikor eleve otthagy az ember ~150k összeget egy hosszú hétvégéért egy négycsillagosnak mondott szállodában és nem kap semmi extrát azon felül, ami a hírdetményben volt, sőt, akkor felőlem gondolhatja a fizetéskor ott álló recepciós, hogy bunkó voltam, mert a végösszeget max kerek ezresig toldom meg.
Sajnos a tapasztalatunk az, hogy az esetek háromnegyedében nem azt nyújtja a szálloda, amit ígér. Én nem szoktam verni a pultot egy elmaradt üdvözlő koktélért vagy foszlott lepedőért, sőt az ingyen járó masszázst sem szoktuk igénybe venni, de akkor ne mondják, hogy JÁR. Inkább vállalom, hogy bunkónak titulálnak távozáskor, úgysem látnak többet.

+1 

[Trotter66]

S, annak mé? 

Azé' mee'  Palaczk Mester is műveli e szakmát. 

[TSityu]

Azé' mee'  Palaczk Mester is műveli e szakmát. 

S' szerinted én ezt nem tudtam?  (egyébként voltam benzinkutas is, vágom a jatt témát)