Az a szomorú ezzel a cikkel kapcsolatban, hogy felelős, olvasott és tapasztalt autós újságíró NEM a felelősségvállalásra buzdítja a mai fiatalokat (már-már lesajnáló hangnemben megfogalmazva), pl. arra, hogy ha elérik azt, hogy első autót vesznek, akkor a következő azonnali cselekvésük egy vezetéstechnikai tréning legyen, majd ezt követően az ott tanultakat zárt pályán, pályanapon gyakorolják be, megfelelő pályafelügyelet mellett (igen, mindez pénzbe kerül!), de az itt elsajátított tudással és gyakorlattal a forgalomban ne képzeljék magukat halhatatlannak, ne arra használják, hogy szágudjanak, leszorítsanak, ész nélkül előzzenek, záró vonalat átlépjenek, elsőbbséget meg ne adjanak, stb, stb, stb... hanem ehelyett, más idióta (mert ilyenek is mindig lesznek) sofőrök által okozott közvetlen balesetveszélyt elhárítani tudják, képesek legyenek megakadályozni egy balesetet. ERRE kellene őket nevelni, nem arra, hogy "carpe diem", egyszer élünk, tapossátok ki az autók belét 20 évesen... Nagyon hibás, és a földtől elrugaszkodott anyagi szinten is ez a cikk. Mégis egy átlagos mai 20 évesnek mikor lehet saját autója? Örül, ha egyáltalán valami munkája van és abból képes valahogy megélni. Hogy emellé még egy játszós autója is legyen, az bőven jómódú életszínvonalat igényel. Ezekből kevesebb van, mint a cikk írója gondolná.
