No, megjöttünk az egy hét Brüsszelből, ottani társunk egy 1,6CDTi Zafira volt, 1 éves. Azt hiszem, az erősebbik motor lehetett a kettő közül, márcsak az igen gazdag felszereltsége miatt is gondolom. Holland nyelvű leírása volt, s mivel a franciához nincs sok közöm, ezzel még mindig jobban jártam, az angol-német segített kb. a 30-40%-át megérteni. Ezt csak amiatt taglalom, mert a sok extrakütyü kezelése nem volt egyszerű - hozzáteszem, hogy a könyvet akkor néztem át, amikor nem voltam autó közelben, tehát nem próbáltam ki rögtön, de ezzel együtt is azt hiszem, az autó legnagyobb negatívuma a sok gomb/tekerő/kapcsoló kezelhetősége. A hátsó ablaktörlőre pl. 2 nap alatt jöttem rá, hogy az ablaktörlő kar végén lévő kis billenőkapcsolót kell valamely irányba billenteni (az ablaktörlő kart lehetett húzni-tolni, föl-le kattintani, rajta két gyűrűt tekerni, de ezek egyike sem a hátsó ablaktörlőt vezérelte). A tempomatra sem sikerült rájönnöm, de megvoltam nélküle. De kezdjük elölről. Maga az autó nagy. Jó nagy, a mi COV-unknál egy fél mérettel, de a rokonék Versojánál is majdnem ennyivel, ami tk. csak abban jelentkezett, hogy nem éreztem szükségét az autót jelentős száguldásra késztetni. A csomagtartója is érezhetően nagyobb a COV-énál, de ennek is inkább fekvő téglatest alakja van, ami szerintem kevésbé praktikus, a kalaptartó legalábbis két nagy bőrönd és 3-4 kisebb táska/csomag mellett már nem volt behúzható. (Ennyi csomaggal persze COV-é sem lenne, de ott magasabban van a kalaptartó síkja, és így mégiscsak többet lehet eltüntetni az avatatlan szemek elől.) Az utastérben is egy kicsit jobban el lehet férni, a kezelőszervek működése (beleértve a sebváltót is) pedig rengeteget fejlődött az elmúlt 20 év alatt. Na, akkor jöjjenek az extrák. Ezen is automata/gomnyomós kézifék volt, aminek pozitív hozadéka, hogy a kézifékkar helye felszabadult, és ott csukható/csúsztatható tárolórekesz van, a teteje megfelelő magasságban lévő, tehát használható könyöklőként is szolgál. Az automata kézifék azon része kifejezetten tetszett, hogy gázadásra kiold, és hogy visszagurulásgátlóval is rendelkezett - bár nagyon enyhe csorgásnál nem kapcsolt be! -, de a rendelkezésre álló egy hét alatt nem tudtam megszokni a mozdulatot (a gombját a sebváltó tövénél helyezték el). A másik, hogy nem tudom, mi történik, ha elromlik benne valami, hogy lehet akkor használni. A kocsin volt start-stop automatika, amit dízelautónál kifejezetten felesleges hülyeségnek tartok. Spórolni nem igazán lehet vele - a bc szerint alapjáraton 0,5 litert fogyaszt óránként... - viszont az újraindítás szépen szennyezi a levegőt. Egyedül a fülnek esik jól, ha leáll egy kicsit a dízel brummogása. Szerencsére az ECO gomb megnyomásával kiiktatható a funkció. A parkolást tolatókamera és elöl-hátul 6-6 érzékelő segíti, - illetve volt holttérfigyelője is, ez úgy nézett ki, hogyha a feltételezett holttérbe nagyobb valami került, akkor az adott oldali visszapillantón egy kis sárga piktogram világítani kezdett, amíg a valami ott tartózkodott; mivel ez a jelzés épp a kellő erővel és módon hívta föl a figyelmet, nekem kifejezetten tetszett - én a kamerával abszolút ki vagyok békülve, arra kell használni, amire való, és akkor kiváló segítség: szerintem az emberek nagy többsége velem együtt nem tudja elég pontosan felmérni a mögötte lévő autó távolságát, még a sípoló radarral sem, ebben teljesen jó partner a kamera. Nem pótolja és pótolhatja a hátranézést, hiszen csak egy kis területet lát be, de azt jól. Ellenben a tolatóradar eme megoldása nem nyerte el tetszésemet. A műszerfal közepén van egy kis információs kijelző, ami átvált a tolatóradar jelzéseire, ha az működésbe lép: látszik, hogy melyik működik, és a 4 (vagy5?) csíkból hány ég, azaz milyen közel van a valami. Sajnos ez már gyújtás ráadására is működik, így pl. ha a parkoló végében egy bokor húzódik (ez Brüsszelben ritkának semmi esetre sem nevezhető...), akkor folyamatosan és elég kellemetlen hangon visít. Észszerű funkció, hogy a tükör behajtó/nyitó gomb gyújtás nélkül is működik, anno az Avensisen sokat bosszankodtam emiatt, hogy ott nem, viszont az kevésbé jó, hogy ugyanazzal a mozdulattal nyitom-csukom, nem pedig egy kétállású gombbal, kapcsolóval. A tempomat használatára nem jöttem rá, egyszer véletlenül bekapcsoltam, de nem tudtam reprodukálni később, ebben persze az is hátráltatott, hogy majdnem mindig ismeretlen helyre mentünk, és az utat kellett figyelni, nem a gombokat. És akkor el is érkeztünk a navihoz. A navi egyben van a rádióval, pontosabban a rádiókijelzője egyben a navié is, és ez utóbbi csak akkor működik, ha előtte a rádiót bekapcsolod. Az egész multimédiaközpont egységesen és logikusan, ám nem egyszerűen kezelhető. Van egy fémszínű gyűrűs navi gomb, ennek tekerésével lehet a képernyő piktogramjai, és/vagy a felkínált opciói között választani, és az okézáshoz a gyűrűt meg kell nyomni. Mire erre rájöttünk... Viszont be lehetett magyar nyelvet is állítani, és ezek után a műszerfali információs kijelző nyelve is magyar lett, a navi is magyarul beszélt. De ez az összes pozitívum, amit el lehet mondani. Érkezésünkkor (szombaton nagyon későn este 3 gyerekkel) elég gáz volt, hogy ott bénáztunk Charleroi repterén, hogy kicsaljuk az útitervet belőle, legalább 10 percbe telt, mire sikerült, ráadásul valamiért a waze sem akart működni, aztán nagy nehezen mindkettő beindult. De az első út után már csak a waze-t használtuk. A gyári navi nagyon nem volt naprakész nemhogy a lezárásokkal - ezzel nem is lehet, viszont ezek attól még voltak... - de az utakkal sem. Volt egy hely, ahol földúton vitt volna a mező közepén, pedig már 3 éve (az autó 2016-os) van ott egy új út. Másszor nem érzékelte jól az autó pozícióját, kb. 80-100 méterre balra tette a ténylegestől, így teljesen használhatatlan volt akkor. Az úticél beírása ezzel a tekerőgombos módszerrel kb. olyan, mint sms-ben CV-t írni, annyi pozitívum azért volt, hogy mindig lehetett választani a legutolsó úticélok között. A navi hangereje elég kicsi, először még arra is rá kellett jönni, hogy lehet a rádiót elnémítani, miközben szól a navi, úgyhogy végül csak arra használtuk, hogy a kijelzőn lássuk, merre járunk, miközben a waze utasításait hallgattuk. Igen, hallgattuk, mert egyszerűen nem találtam szivargyújtó csatlakozót a telefon töltésére - az autóban volt egy gyári felirat, hogy ez nemdohányzó autó, bluetooth is volt rajta, feltételezem arra akarnak rábírni a gyártók, hogy ne használjam kézben a telefont - de letenni is csak egy olyan kis helyre tudtam, ahol látni nem nagyon lehetett a kijelzőjét. Érdekes elgondolás. Az automata világítás kezelésére véletlenül rájöttem - ezt a funkciót most sem kedveltem meg, ahogy az automata ablaktörlőt sem, nem úgy kapcsolom, ahogy a gyártó gondolja, ráadásul akkor a kijelzők fényereje is megváltozik. Amit valahol biztos lehet állítgatni, de nem egyszerű az sem. Az viszont okos újítás - amíg működik - hogy a két ablaktörlő nem párhuzamosan, hanem összefelé mozog sokkal kevesebb töröletlen teret hagyva. A váltó sokkal jobb volt, mint bármelyik Opel váltó, amivel valaha találkoztam, de volt egy érdekes tulajdonság, ami nem tudom, hogy turbódízel jellegzetesség, vagy egyszerűen kezd csúszni a kuplung. (60.000 km után nem kéne még). Ha nagyobb sebességfokozatban viszonylag kis fordulat mellett nagy gázt adtam, akkor először nem történt semmi, aztán felpörgött a motor, majd visszament arra a fordulatra, ami a pillanatnyi sebességhez reális. Az autó a velünk töltött 1 hét és kb. 400 km alatt kb. 5,4-5,5-ös átlagot hozott, ami tekintettel a brüsszeli zöldhullámtalan lámparendszerre, az autó elég nagy tömegére, viszont a nagyobbrészt városon kívüli menetre reális. A bc is 5,5-öt mutatott, nem tudom, hány km alatt lett ennyi, de azért nem hinném, hogy 60.000. Ami már a kölcsönző bűne, hogy elég lapos és kopott gumikkal adták a kocsit, ráadásul a két tengelyen eltérőt, el tudom képzelni, hogy az egyik pár még a gyári volt. Nos, röviden ennyi, hogy kéne-e egy ilyen Zafira, nehéz kérdés, de inkább igen, mint nem.